Oscar-láz szinkronos szemmel: Fekete hattyú

Nemrég bemutattuk nektek, hogyan vélekednek a szinkronszakemberek a 127 óra című filmről, amelyet 6 Oscar-díjra jelölt idén az Akadémia. Most elérkezett a pillanat, hogy a Fox Searchlight másik favoritjának elemzéséhez is szakértő segítséget hívjunk. A Fekete hattyú nemcsak hatalmas kritikai sikert aratott, de a közönséget is meghódította. 5 kategóriában lehet esélye begyűjteni az aranyszobrokat, és mi arról faggattuk a magyar változat lelkes készítőit, hogy szerintük melyiket viheti haza. De azt is megtudtuk, miért olyan nagyszerű a szerepében Natalie Portman, és miért fájó, hogy lecsúszott a jelölésről a szereplőgárda többi kiválósága.

Elsőként a film szinkronrendezője, Aprics László osztja meg velünk a Fekete hattyú nyerési esélyeiről alkotott véleményét: „Az amerikai ízlést ismerve szerintem három díjat fog megkapni: a legjobb női főszereplőt, a legjobb operatőrt és a legjobb vágást. Hacsak Darren Aronofsky-t nem akarják A pankrátorért kárpótolni. De a legtöbb díjat biztos, hogy A király beszéde fogja elvinni. Láttam mind a két filmet, de nekem a Fekete hattyú jobban tetszik. A király beszéde egy nagyon szép történet, egy konzervatív, hagyományos film. De a Fekete hattyú nekem többet nyújt az extrémitásában, a vágásában, az operatőri munkában és a zene felhasználásában. A történet talán nem annyival érdekesebb, mint a többi filmé, de a feldolgozásmódja hihetetlenül erőteljes. A színészi alakítások teszik még különlegesebbé a filmet, de minden alkotótárs, aki ebben a munkában részt vett, zseniálisat alkotott.” – utóbbival a film hangmérnöke, Erdélyi Imre is egyetért, de tőle már kicsit távolabb áll a történet: „Nem szeretem, ha ennyire megráz egy film. Nem szeretem, ha ennyire megpakolják a batyumat; van elég nagy batyum enélkül is. Összességében persze nagyon tetszett a film, de inkább színházban szeretem az ilyen katartikus élményeket. Technikai szempontból a hangban nagyon sok munka van, de főleg a képi világ erős.”

Újréti Zsuzsa gyártásvezető is sokkolónak és nyomasztónak, már-már kísértetiesnek titulálja a filmet, de szerinte illeszkedik Aronofsky világába: „A Pankrátor a küzdősport alja, ez pedig az előadó művészet legteteje. Elképesztő módon bemutatja azt a fizikális kegyetlenséget, ahogy a testi korlátaikat próbálják legyőzni: egy életen át tartó éhezéssel, sérülésekkel, törésekkel. Mindezt egy olyan zárt közösségben, ahol az ember 28 évesen már nyugdíjas és jön a következő. Aronofsky győzelmi esélyeit mindenképp növeli, hogy két éve még csak nem is jelölték, de valószínűleg Fincher nyer A közösségi hálóval. A legjobb film kategóriában pedig A király beszéde előzheti meg, amit a könnyeimmel küszködve néztem végig. Rendkívülinek tartom, amennyire az angolok komolyan veszik a királyságot és a vele járó intézményt. Hozzám ez a téma állt a legközelebb és lenyűgözőnek találtam a filmet. De el kell ismerni, hogy Aronofsky a Fekete hattyúban a színészekből és a történetből is kihozta, amit lehetett. Úgy tudom, a főszerepet kifejezetten Natelie Portmannak szánta, akinek nagyon feküdt ez a szerep, mélyebben tudta analizálni, ugyanis a Harvardon pszichológia szakon végzett.”

Mindez Aprics László szerint is megkönnyíthette Natalie felkészülését: „Lelki mélységeiben valószínűleg könnyen át tudta élni a szerepet a pszichológiai tanulmányai miatt. Fizikailag viszont biztos, hogy rengeteget kellett dolgoznia. Egy éven keresztül edzett, tanulta a balett-fogásokat és a koreográfiát. Láthatóan rengeteg munka van benne, ami meg is hozta a gyümölcsét, mert egy igazi művészi alkotás jött létre. Bár a színészi alakításoknál mindig azt érzem, hogy a ziccer szerepeket imádják díjazni. Az egyszerű, finom eszközökkel játszott szerepek hozzám közelebb állnak, de kevésbé díjazzák őket. Inkább azt szeretik, ha a karakter bolond, ha dadog, ha skizofrén, ha autista, szóval, ha valami nem stimmel vele. Egy ilyen ziccer szereppel könnyebb hatást elérni egy jó színésznek, mint finom eszközökkel. Mindig látványos, a közönség is rögtön érti és értékeli.” – fejti ki a rendező, majd Natalie Portmanre visszatérve megjegyzi, hogy a fiatal színésznő sokban Audrey Hepburn-re emlékezteti: „Magában a törékenységében és az alkatában is, meg a riadt tekintete miatt. De a jelmezzel is rájátszottak, mert amikor nem balettozik, akkor a ruhái a hatvanas évek eleji Hepburn-stílust idézik. Az is párhuzam, hogy Audrey Hepburn is balett-táncosként kezdte.”

Portman állandó magyar hangja Zsigmond Tamara, aki a Star Wars filmek óta legalább 10-15 produkcióban szólaltatta meg az izraeli születésű szépséget. Tamaránál jobban talán senki sem kísérte végig gondosabb figyelemmel Portman pályafutását és szakmai kibontakozását: „Sokat fejlődött, főleg ezen a filmen látom, hogy nagyon erős színész lett. Színészileg a Közelebb című filmben nyújtott alakítása nagyon hasonló, az is erőteljes és jól megteremtett figura volt. A Fekete hattyú miatt izgultam, de nagyon készültem rá. Egy jó film és egy jó színésznő szerencsére húzza magával az embert, ez itt is így volt. Előnyt jelent, ha egy színészt többször szinkronizál az ember, hiszen van egy alapritmusa, habitusa akkor is, ha más szerepet játszik egy-egy filmben. Ez nagy könnyebbség. Örülnék, ha Portman megkapná az Oscar-díjat, mert nagyon erős az alakítása.”

A stáb szerint nem csak Natalie alakítását kellett volna honorálni, hanem Mila Kunis és Barbara Hershey egyaránt megérdemelték volna a jelölést a legjobb női mellékszereplő kategóriában, valamint Vincent Cassel játékát is méltányolhatta volna az Akadémia. Megkérdeztük erről a művészek magyar megszólaltatóit is. A Golden Globe-díjra jelölt Mila Kunist a DVD-n Ruttkay Laura hangján hallhatjuk majd, aki most először alakítja a fiatal ukrán színésznőt: „Az Éli könyvében már láttam, de itt sokkal fiatalosabbnak tűnt, mint abban a filmben, úgyhogy nagyon örülök, hogy új arcát mutatta most. Nagyon jó volt az alakítása, hiteles és izgalmas. Mindenképp megjegyezhető, nagyon jó színésznő. De szerintem az Oscarral úgy vannak egy kicsit, hogy kell már ahhoz egy-két dolognak történnie a színészekkel, hogy a közelébe kerüljenek. Natalie Portman is fiatal, de neki jelentős filmes előélete van. Már a Leon, a profi óta nézzük, és még sohasem láttam hibázni, soha nem lőtt mellé. Mila Kunisnak még várnia kell egy kicsit, de ha így folytatja, és nem aprózza el a tehetségét zs-kategóriás sorozatokban, akkor biztos, hogy visszatérnek még rá a jelölő bizottságban.”

Portman és Kunis mellett a Nina édesanyját játszó Barbara Hershey is bámulatos a filmben, alakításáért BAFTA-díjra jelölték. Magyar megformálója, Bánsági Ildikó is dicséri amerikai kolléganőjét: „Sajnos nem láttam még egészében a filmet, de ebben csak az influenza akadályozott meg, alig várom, hogy megnézhessem. Egyelőre egy anyát látok, akiből csöpög a szeretet, közben olyan hirtelen tud az arca megváltozni, képes pengévé válni egyik másodpercről a másikra, és onnan átcsap a féltésbe. Ezer színt mutat egy jeleneten belül. Ez nagyon izgalmas, mert nem egyfajtaságot kellett bemutatnom hangilag, hanem vezeti az embert. Mindig szeretem, ha olyan színésznővel találkozom, aki belőlem is tud más színt kivarázsolni azáltal, amilyen ő. Az ilyen színészben az a jó, hogy csak a szemét kell nézni… Meg persze a papírt.” – teszi hozzá a mosolyogva a színművésznő, aki 1982-ben egészen más, bensőséges szemmel izgulta végig itthonról az Oscar-gálát, amikor a Mephisto elnyerte a Legjobb idegen nyelvű filmnek járó díjat. Idén pedig A király beszédében is hallgathatjuk majd jellegzetes hangját, ahol a Napfény íze után ismét Jennifer Ehle bőrébe bújhatott (itt Myrtle Logue).

A Fekete hattyú szereplőgárdájának maszkulin vonalát Vincent Cassel képviseli, akit Fekete Ernő Tibor szinkronizál. Elmeséli nekünk, hogy milyennek találta a francia színész alakítását, és azt is, hogy a kettős tudatállapot nem csak a vásznon van jelen, hanem a mikrofon előtt is: „Nehéz egy filmről úgy beszélni, hogy nem látod az egészet, csak kiragadott jeleneteket. Ezek alapján Vincent Cassel nagyszerű színész, akinek nagyon sokféle színe van, sok mindent játszik: a kegyetlen szakmaiságú alakot, az egészen lágy, erotikus és kihívó figurát, tehát nagyon sokféle arcát megmutatta ebben a pár tekercsben. Ebből láttam, hogy nagyszerű színész. Az ilyen szerepekbe valamennyire nekünk is bele kell élnünk magunkat, mert a néző akkor hiszi el, hogy az a hang az ő. De közben koncentrálunk a szövegre, olvasunk és nézzük a képet, hogy pontos is legyen. Összetett munka a szinkronizálás: színészi kihívás, ugyanakkor technikai feladat is figyelni a szöveg hosszúságára.”

A szöveg hosszúságára persze Járai Kíra dramaturgnak kellett a legjobban odafigyelnie, akit arról faggattunk, vajon a film megérdemelte volna-e a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriában a jelölést: „Szerintem nem. Ahogyan a film egészébe, úgy a forgatókönyvbe sem lehet belekötni. Minden pontos, precíz, jól felépített, átgondolt. De az egész valahogy mégsem “száll el”, ugyanaz a bajom vele, mint Thomas Leroy-nak Nina-val: technikailag tökéletes, csak éppen az a kis plusz hiányzik belőle, amitől az egész valóban életre kel és hatni tud.”

Reméljük, azért a magyar változat is hozzájárul ahhoz, hogy a történet mégis mindenki számára életre keljen. A DVD kiadásból majd kiderül. És hogy mire számíthatunk a 127 óra és a Fekete hattyú szinkronváltozatától, azt Szép Erzsébet, az SDI Media Hungary produkciós vezetője foglalta össze: „Szinkron szempontjából jó helyre kerültek a filmek. A 127 órához mindenképp jó fordító kellett, Dudik Éva nevéhez olyan produkciók fűződnek, mint a Tudorok, vagy a Róma. Nála abszolút jó kezekben volt a film. A Fekete hattyúnál fontos szempont volt, hogy ne csak jó legyen a fordító, hanem kétnyelvű is, mert ugye az egyik főszereplő francia és francia mondatok hangzanak el, így Járai Kíra tökéletesen megfelelt. Úgy érzem, hogy a szinkronrendezők kiválasztása is telitalálat volt. Dezsőffy Rajz Kati tapasztalt, nagyon sok hasonló kaliberű film szinkronját rendezte már. Jó volt a szereplőválasztása is, Széles Tomi ott van, ahol kell. A Fekete hattyúnál pedig egyértelmű volt, hogy Aprics Lacihoz illik, aki amúgy is vonzódik a művésziesebb filmekhez. Aki megnézi magyarul, jó szinkronra számíthat. Ezek kiemelt filmek, így több idő és több pénz jutott a szinkron elkészítésére és ez mindenféleképpen meg is látszik majd.”

Minderről magunk is meggyőződhetünk majd a nyáron, amikorra a DVD megjelenések várhatók. De a mai este az eredeti verziók közreműködőiről szól, akiknek Ti is szurkolhattok hajnali háromtól az Oscar-gála élő közvetítésén (Magyarországon az HBO műsorán).